Lugosi Béla és a horror klasszikusok

A farkasemberség (lycanthrópia) a Föld legrégebbi és legelterjedtebb hiedelme. Ahol nem élnek farkasok, ott rókaember, jaguárember, stb. A nemzetközi elnevezés a görög lykos (farkas) és antropos (ember) szavakból ered. Hérodotosz (i. e. 5. század) szerint a Fekete-tenger partján élő őslakók varázslók voltak, akik néha farkassá alakultak, majd amikor akartak vissza is tudtak változni. A római kori irodalomban is varázslatnak tartották az ember farkassá változását. Az időszámítás előtti első században Virgilius volt az első költő, aki írt a babonáról, Ovidius pedig Metamorphoses című elbeszélő költeményében beszélt Julius Caesar korában, illetve az előtt történt rejtélyes alakváltozásokról. A középkorban már nagyon sok feljegyzett eset történt farkasemberségről, leginkább a 15. században és legfőbbképpen Franciaországban. Ebben az időben a büdös sajtok hazájában a Sátán teremtményének tartottak minden farkast és rettegtek tőlük. Az egész középkorban nagyon sok farkasember-pert tartottak a boszorkányperek mellett sok országban, Magyarországon is. 1517-ben Gilbert Garnier nevű francia férfiről "derült ki" hogy farkasember volt, miután megvádolták és elismerte. Állítólag egy csomó embert megevett, legfőbbképpen otthonról elkóborolt gyerekeket. Több ember is azt állította, hogy látta amint farkassá változott, köztük a felesége, és bizonyíték is volt rá, hogy ő tehetett az eltűnt gyermekek haláláról. Természetesen kivégezték. 1588-ban az Auvergne melletti erdőben egy vadászra rátámadott egy farkas. A vadász nem ölte meg az állatot, csak levágta a mancsát és elrakta a zsákjába, miután otthon elővette, egy emberi kezet talált benne azzal a gyűrűvel az ujján, amit ő vett a feleségének, az asszonynak aztán nem is volt meg a keze. Ha igaz ez az eset, akkor egy farkasnémberről beszélhetünk, mivel nő változott át. Ugyanezekben az években Köln környékén Peter Stubbét azzal vádolták, hogy 13 gyermeket, köztük saját fiát és két terhes asszonyt is megölt farkasként. Ő ezt be is ismerte, hozzátéve hogy az ördögtől kapott egy varázsövet, melynek segítségével át tudott változni. 1764-től '67-ig nagyjából három éven keresztül, titokzatos és nagyon rémisztő halálesetek tartották rettegésben Gévaudan francia falu lakosait. A helyiek farkasféle teremtményre gyanakodtak a széttépett tetemek, nyomok, stb. alapján. Ráadásul egy darabig nem is foghattak fegyvert, mert a farkasvadászat a nemesek kiváltsága volt. A szörnyű és sok haláleset híre, ami Gévaudan erdeiben történt, hamarosan eljutott a királyhoz is, aki ezután katonákat küldött a faluba. Akik rémmel találkoztak de túlélték, hatalmas méretű farkasról számoltak be, ami néhányak szerint szökellve járt, egy öregember pedig azt mondta, hogy két lábon állva látta a tyúkjai között, nevetése pedig egy emberéhez volt hasonlatos. A szörnnyel végül egy Jean Chastel nevű férfi végzett, megszentelt golyókkal. Több elképzelés van arról, hogy miként változik egy ember farkassá. Gonosz varázslók és boszorkányok állítólag szándékosan. Volt akit megátkoztak, mint például azt a lengyel férfit a 18. században, aki eltűnt, a falu melletti erdőben élt, néhány ember gyilkosa volt, aki ottveszett. Egyszer aztán feltűnt egy falusi rendezvényen emberformában és elmesélte, hogy megátkozták, majd az összegyűltek láttára megint farkas lett belőle és visszament az erdőbe. Ezenkívül még több lehetséges átváltozási módról is lehet olvasni. Vannak akik szerint rendesen farkas alakjuk volt és négy lábon jártak, csak farkuk nem volt, vannak akik szerint két lábon jártak és olyan beszámolások is voltak, amelyek szerint négy lábon és szökellve. Illetve azt sem tudni, hogy teliholdkor változtak át vagy napszaktól függetlenül, és arról sincs egyértelmű álláspont hogy hogyan lehet őket megölni. A 19. század második felétől már nem nagyon történtek jegyzett esetek. A legutóbbi történetek Belgiumban (1916), Skóciában (1917) és egy amerikai rezervátumban (1946) voltak.

Lugosi Béla Mozi Legenda
(1882-1956)

Az időtlen vámpír