Lugosihorror.hu
|
Életrajzok
Tovább... |
Lon Chaney Junior
Amerikai színész. Creighton Tull Chaney
néven született 1906-ban, Oklahoma City-ben. Apja Lon Chaney, az
ezerarcú ember volt, leghíresebb szerepei A Notre Dame-i
toronyőr (1923) és Az Operaház fantomja (1925). Creightont
mindig is a színészet érdekelte, de apja azt javasolta, hogy
inkább válasszon más szakmát és mivel olyan érzése volt, hogy
úgysem léphetne ki sosem világhírű apja árnyékából, inkább így
is tett. Közgazdasági főiskolán szerzett diplomát és egy
háztartási gépeket gyártó cégnél dolgozott. Apja 1930-as halála
után azonban minden megváltozott, úgy döntött hogy mégis
megpróbálkozik a színészi szakmával. Kapott is rengeteg filmszerepet,
miközben apja emlékére megváltoztatta nevét, Lon Chaney
Juniorra, 1935-ben. Nem kevesebb mint 60 filmen volt túl, mire
csak összejött az áttörés, az 1939-es Of Mice and Men című film
Lennie Small szerepével. Ennek eredményeképpen felkérték A Notre
Dame-i toronyőr első remake-jére, ami azt a különlegességet
jelenthette volna, hogy apja egykori szerepét játssza újra.
Elutasította a lehetőséget, az 1941-es Farkasember főszerepét azonban
már nem. A későbbiekben is ő alakította ezt a szerepet további
filmekben, de rendszerint ő volt a Múmia is az 1932-es filmet
követő további folytatásokban, sőt egyszer Drakula és Frankenstein
szörnye is. Így az Universal mind a négy híres szörnyét
megformálta karrierje során! Ugyanakkor korántsem csak a
horrorban alkotott. Másik fő műfaja a western volt, olyan
sorozatokban szerepelt az '50-es és '60-as években, mint a
Hawkeye and the Last of the mohicans, a Welcome to hard times
vagy a Rawhide. Más műfajokból meg kell még említeni a One
Million B.C. (1940), I died a thousand times (1955) és a The
defiant ones (1958) filmeket. Legendás szerepe a Farkasember.
1973-ban halt meg a kaliforniai San Clemente-ben.
Johann Zita
Magyar színésznő. 1904-ben született, Temesváron.
1911-ben emigrált családjával Amerikába. 1924-ben debütált a
Broadwayen, D. W. Griffith The struggle című filmjében pedig a
képernyőn, '31-ben. Utána jött az 1932-es Múmia, ahol Boris
Karloffal játszhatott együtt és ezzel már a világhírnevet is
megszerezte. Sokra hivatott karrier helyett 7 film után
befejezte pályafutását. Később tanított még színjátszást és
1986-ban egy film erejére (Raiders of the living dead)
visszatért. 1993-ban, New Yorkban halt meg.
Carl Laemmle
1867-ben született a németországi Laupheim városában.
1884-ben emigrált az USA-ba, Chicago-ban dolgozott könyvelőként.
Rendszeresen járt a torontói Nickelodeon színházba, mígnem néhány
barátjával elhatározta hogy csinálnak egy kisebb filmstúdiót,
amit sikerült is megvalósítani. Ennek a neve lett IMP
(Independent Movie Pictures). Néhány némafilmet elkészítettek, de
ezek nem kerültek nagy körökben bemutatásra. 1912-ben azonban
Laemmle (IMP), Pat Powers (Powers Pictures Company), Mark
Dintenfass (Champion Films) és Bill Swanson (American Éclair)
megalapították az Universal Motion Picture Manufacturing
Companyt és létrehoztak egy stúdiót a San Fernando völgyben. Így
jött létre az Universal filmstúdió és mivel Laemmle vállalta a
létrehozás oroszlánrészét, elsősorban az ő nevét említjük.
1939-ben halt meg, Los Angelesben. Két fiának egyike, Laemmle
Junior szintén ismert lett, mégpedig elsősorban a horror
klasszikusok vonatkozásában.
Carl Laemmle Junior
1908-ban, Chicago-ban született, Carl Laemmle fiaként.
Apja filmstúdiójában, vagyis az Universalnál kapott munkát
producerként. Neki volt köszönhető a horror klasszikusok
filmvászonra kerülése és kulcsszerepet játszott az amerikai
horrorfilmgyártás beindulásában. Ő volt a producere az All quiet
on the western front (1930), a Drakula (1931), a Frankenstein
(1931), a Waterloo Bridge (1931), A múmia (1932), a The old dark
house (1932), A láthatatlan ember (1933) és a Show boat (1936)
filmeknek is. Bármennyire is sikeresek voltak azonban az Universal
filmjei, nem sikerült megállítani a túlköltekezések miatti
lejtmenetet. Apa és fia egyaránt el lettek bocsátva és többet már
nem is dolgoztak a filmiparban. |
|
Lugosi Béla Mozi Legenda
(1882-1956) |
|
|